2013 szeptember 16

hallgass

Reklámok

Apám

2013 július 4

Apám

2013 április 1

Certain fields of study give the wisdom to make decisions in that field. If we think about our life, about our presence on earth as “humans” which fields do you choose for exploring?

Computer science teaches things on a very high level, far away from the essential things … What kind of decisions will we make as IT people? Will we ever decide about serious questions?

2013 március 15

Álmomban visszajöttél … együtt lehettünk folyton, de nem érezted jól magad, hol a földre estél mintha elájultál volna, hol csak egyszerűen gyengélkedtél az asztalnál. Végülis lényegtelenek ezek, mert én nagyon  boldog voltam, hogy veled voltam, s hogy én emelhettelek fel, amikor leestél. Valójában te emelsz engem mindig, kedves édesapám …

KépLehet te nem voltál már boldog..?

2013 január 7

O. G. szerint hajlamosak vagyunk a jelen belső problémák okait távolabbi, már megfogalmazott önismereti tényekhez okozatilag visszavezetni. Feltételezem az okozatok végtelenségét, míg változásunk görbéje hajlít. De ez mellékes. Egyszerűen régebbi dolgokra, – O. G. szerint – kevésbé releváns, már megfogalmazott okokra fogjuk.

2012 október 10

pörögnek a napok,

ömlenek a sörök önre,

súly, lik a lét,

‘mit tett old.

2012 április 26

– Mondjál valamit!
– Mit mondjak?
– Mesélj valamit!
– Jaj … meséljek?.. Mit meséljek?

2012 február 18

4piece puzzle - Copy

2012 február 11

Édesapám. Ma hazajöttem Kolozsvárról és köszöntünk egymásnak, megpusziltuk egymást, ahogy szoktuk ilyenkor. Többnyire csak két átlagos szót váltottunk, megkérdezte megfáztam-e, mondtam, nem. Elmondta, hogy fáj a hasa ezzel el is vonult a szobájába. Én megestebédeltem, ő pedig a szobájában maradt végül csukott ajtóval, mert a konyhába befüstöltem evés után. A történet így önmagában még nem izgalmas, de a bennem való érzések azok.

Nagy döntés előtt állunk, főleg ő.  El kell dönteni, hogy folytatjuk-e a kemoterápiás kezelést vagy bízunk abban, hogy a lélek felől lehetséges meggyógyítani, meggyógyíttatni őt. A kemoterápiás kezelés az emberi szervezetet állati szervezetként kezeli, mint ahogy többnyire az orvostudomány és a gyógyszeripar bármilyen betegséget. Ha így akarjuk meggyógyítani, akkor a következő kemoterápiás kezelés után megtörténhet, hogy sokat nem fog kijárni a házból. Így is annyira gyenge, annak ellenére, hogy 2 hónapja kapott utoljára egy ilyen 60 órás perfúziós adagot.

Többször láttam érdekes dokumentumfilmeket megkomponálva, arról, hogy igenis lehetséges a lélek felőli gyógymód. De igazából bármilyen doktumentumfilmet nézek, bármilyen információs összeállítást, kétségeim vannak. Kétségeim vannak afelől, hogy a szerző mit akar és milyen szándékkal állítja össze. Kétségeim vannak azért is, mert nem lehetek én abban biztos, hogy megfelelő kutatást végzett, és nem tudom meg, hogy az általa forrásként, könyvészetként használt anyagok a legjelentősebbek a következtetések levonásához. Honnan tudhatnám? Állandóan kérdéseket vetnek fel ezek a fejemben, és keveset hagynak magukból beültetni magamba. Ez azt jelenti, hogy nehezen kapok ilyen szempontból bizalmas, állandó támaszt. A most bennem levő érzések nem a legutóbb megnézett dok-film termékei, de kétségkívül ezután írtam magam felül valamennyiben. Ez az én 1989-től jelen pillanatig tartó történetemnek a hozománya, áldása, ami ma engem ebben a verziómban tálal. Hiszek. Bízom a Teremtőben és erejében. Azt gondolom, hogy az ereje a mi nyitott kapuinkon való beérkezésével csupa pozitív eredményt akar elérni bennünk. Arra is rájöttem, hogy ilyesmivel egyedül foglalkozni, vagy egyedül keresni a Teremtőnk kapaszkodóit nehéz feladat, és nem is terem örömöt. Az örömünkhöz hozzátartozik a környezetünk, a közösségünk, amiben, akikkel ezt együtt gyakoroljuk, érezzük egymást. Édesapám „földi” természete nem változik meg egyik évről a másikra, és főleg az ebben való egyedül-létével nem. Attól sem változik meg, ha nem engedjük a hit harmónikus közelítését magunkhoz, családunkhoz. Papolhatunk szavakat a hitről, ha nincs szeretés. Ez a szó következik: szeretés.

Tanulunk szeretni. Én makacs vagyok és bocsánatokat várok. Ha nem szeretettel viszonyulnak hozzám, akkor nehezen kezdem én feltörni a jeget, főleg, ha tapasztalataim azt mutatják, hogy ez eddig sem jutott eredményre, és valószínűleg most sem fog. Minimális szeretettel viszonyulj valakihez, vagy csupán a szavakban tedd meg ezt első lépésként, visszafolytva magadba egy elvárást iránta. Ez az első lépésben való visszafolytásod eltörlődik a lelkedben teherként lenni, ha szavadban megérződik a szeretet, és a másikban megnyílik a szív virágzást hozva kapcsolatotokba. Átadnám ezt az utamba-nyílt érzést, élményt, mert érzem, hogy bár diagnosztizálva nem voltam fizikai betegséggel, mégsincs bennem béke. Érzem a megbetegedés lehetségességét. Most megéreztem a szeretés útjának gyógymódját. Gyógyulok. Remélem, együtt gyógyulunk, mert csak így lehetséges. Ha rosszindulatú daganatos elváltozásokig örlődtünk, kevesebb az idő, és sok a megélni-való a gyógyulásunkhoz.

Történünk.

2012 január 29

ragyogó napos, sunyin csipő hideges,
vitrinekben csillanófényes
tél fehér hideg lepelén
sugároz be távoli tavaszt,
s ez les, mint ravasz,
érkezik.